Mennyi lesz a nyugdíjam?

Úgy gondolom, ez a legfontosabb része a honlapnak, kérlek mindenképp olvasd el, előre lehet hosszúnak tűnhet de pár perc alatt végigolvasod. Ha nincs időd akkor a legfontosabb részeket pirossal kiemeltem. Ez mindenkit érint, téged is, és nagyon sokan ezt nem tudják!!!

Egy rövid példával kezdeném: ha most mennél nyugdíjba, úgy a fizetésed 60%-át kapnád, azaz, ha most keresel 100.000. Ft-ot úgy a nyugdíjad 60.000 Ft lenne. Ha most rávágnád hogy neked van magánnyugdíjpénztárad is, elárulom ez benne van a 60% ban!

Ebből a  60%-ból fenn tudod tartani az életszínvonalad?

De ha később mész nyugdíjba vajon mi lesz? 2013 után a nyugdíj 40% lesz!!!

Ebből a 40%-ból fenn tudnád tartani az életszínvonalad?

És ha még ennél is később mész nyugdíjba?

Több mint valószószínű hogy nem lesz nyugdíj. Több országban már régen nincs.

Akkor miből fogsz élni? Ha szeretnéd megtudni hívj, vagy írj e-mailt!

06-70-392-13-04 ill. 06-30-400-96-42

mezeimeister@gmail.com

Ha kíváncsi vagy miért van így, olvass tovább! 

Ahol minden elkezdődött : a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

A második világháború után Európa számos országában - mint ahogy Magyarországon is - úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszert hoztak létre. Ezen nyugdíjrendszerek működési elve az,hogy a lakosság aktív, tehát dolgozó-termelő része által befizetett járulékokból fedezik az időskori állami nyugellátásra törvényben szabályozott módon jogosultságot szerzett időskorúak ellátását, azaz nyugdíját.
Ezek a rendszerek fenntarthatók mindaddig, amíg az ún. termékenységi ráta (azaz a szülőképes nőkre jutó gyermekek száma) eléri vagy meghaladja a 2,1-es értéket. Ez az arányszám szüksége ugyanis egy populáció, egy ország népességének fenntartásához. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a termékenységi ráta 2,1 alá esik,akkor az adott ország népességének létszáma - szaporodás útján legalábbis - nem képes növekedni, sőt csökken. Ez az érték a 2000-es években Magyarországon 1,3 körül mozog, de az Európai Unió átlaga is csak 1,48 !
Hova vezet mindez? Gyakorlatilag egész Európának számolnia kell azzal,hogy népessége elöregszik, ami viszont (könnyen belátható) finanszírozhatatlanná teszi a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket.

Hogyan öregszik egy jóléti társadalom?

1. Csökken a gyermekvállalási kedv
A fejlett országokban szinte kivétel nélkül megfigyelhető, hogy a nagyobb fokú jólét és az individualista gondolkodás folytán az emberek már a meg sem született gyermekeiktől is elhatárolódnak, azaz tulajdonképpen "hanyagolják" a gyermekvállalást. A jelenség vizsgálatát, magyarázatok keresését hagyjuk meg a szociológusoknak.
2. Folyamatosan emelkedik a várható élettartam
A XX.század második felében egy korábban soha nem tapasztalt mértékű technikai fejlődés tanúi lehettünk. Az egyre újabb technikai vívmányok azonnal megjelentek az orvostudományban és a gyógyszerészetben is és tulajdonképpen forradalmasították a gyógyítást. Gondoljunk csak a korábban soha nem látott képalkotó-diagnosztikai eszközökre (CT, MRI stb.), a lézer orvosi alkalmazására, a génsebészetre, a szervátültetés új lehetőségeire és így tovább folytatva a sor szinte a végtelenségig.
Mindezen új vívmányok témánk szempontjából legfontosabb közös ismérve,hogy mindegyik alkalmas az emberi élet meghosszabbítására és végső soron (társadalmi szinten) a várható élettartam növekedését eredményezik.
A fenti két tényező "eredője" egy irányba hat:a társadalom elöregszik,egyre csökken az aktívan dolgozók és egyre emelkedik a nyugdíjasok száma,durvábban: egyre kevesebb keresőre egyre több eltartott jut.Jogos a következtetés : egy ilyen környezetben működtetett nyugdíjrendszer az óriási deficit miatt még a gazdag társadalmakban sem fenntartható.

Nézzük,hogy előzőekben ismertetett,a jóléti társadalmakra általánosan érvényes tendenciák mellett

Milyen egyéb súlyosbító tényezők terhelik speciálisan a magyar nyugdíjrendszert?

Íme elöljáróban néhány beszédes adat a statisztikák kedvelőinek:

• 2020-ban Magyarországon kétszer annyi ember hal majd meg,mint amennyi születik
• 2006-ban a 65 év felettiek aránya a 65 év alattiakhoz képest 22,7% volt,2050-re ez az arány a számítások szerint 48% körüli lesz
• Jelenleg (2008) közel 3 millió nyugdíjas van Magyarországon,2020-ban több,mint 4 millió nyugdíjasunk lesz
• Jelenleg (2008) 800.000 rokkantnyugdíjas (!) van Magyarországon és számuk folyamatosan növekszik
• Jelenleg (2008) 2 millió olyan munkavállaló van Magyarországon,aki minimálbérre van bejelentve és akik így minimális járulékot fizetnek

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a globálisan tapasztalható elöregedés mellett speciálisan a magyar nyugdíjrendszert terhelő legfőbb tényezők:
 

• alacsony foglalkoztatottság - az 1990-es években jelentősen csökkent a foglalkoztatottság Magyarországon és jelenleg jóval az Európai Uniós átlag alatt van,az aktív korú lakosság létszámához viszonyított aránya nem éri el a 60%-ot. Ez egyben azt is jelenti,hogy a fennmaradó 40%-nak csak igen kis része szerez nyugdíjjogosultságot.
• foglalkoztatottak minimálbéren való bejelentése - az aktív korúak járulékbefizetéseikkel igen kis mértékben járulnak csak hozzá a mai nyugdíjrendszer fenntartásához,igaz,csak minimális nyugdíjai is fognak majd kapni

Mindezeken kívül egy rendkívül súlyos (de legalább felismert) problémával kell szembenéznünk :
A kérdés: elbírja-e a magyar nyugdíjrendszer a Ratkó-gyerkeket?
Egy kis emlékeztető a "feledékenyebbeknek": a Ratkó-korszak az 1950 és 1956 közötti fél évtizednek a népesedéspolitikájára utaló elnevezés. Ebben az időszakban abortusztilalom és gyermektelenségi adó volt érvényben Magyarországon, melyek következményeként a természetes szaporodás üteme jelentősen felgyorsult. Az ezen időszakban születetteket nevezik Ratkó-gyerekeknek. Nyugdíjrendszerünk szempontjából mindez azért fontos, mert az akkori népesedéspolitika által generált demográfiai csúcs szülöttei (tehát a Ratkó-gyerekek) 2013-tól fognak tömegesen nyugdíjba vonulni.
A válasz : egyértelmű nem. Az ismert körülmények és nyugdíjszámítási módszer mellett a Ratkó-gyerekek tömeges nyugdíjba vonulása finanszírozhatatlanná tette volna a nyugdíjrendszert.
A megoldás:drasztikusan lecsökkenteni a 2013 után nyugdíjba vonulók járandóságát. IGEN,kedves olvasó,ez történt Önnel is : a magyar állam a nyugdíjtörvény 2008-tól hatályos megváltoztatásával, pusztán adminisztratív eszközökkel elvette a jövőbeli járandóságának tekintélyes részét!

Mit is változtatott meg a magyar állam az új nyugdíjtörvénnyel?

• egyrészt megváltoztatta a nyugdíj kiszámításának módszerét, mégpedig úgy, hogy ez a változtatás minden munkavállalót, minden járulékfizetőt hátrányosan érint
• másrészt megváltoztatta, szigorította a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő figyelembevételének feltételeit

Mi vár tehát a 2013 után nyugdíjba vonulókra?

Ez a kérdés sokszor és sok fórumon felvetődött. A nálunk is alkalmazott ún.svájci indexálás - mely a keresetnövekedést és az inflációt felerészben veszi figyelembe a nyugdíjak éves emelésénél - nem garantálja, hogy a nyugdíjak növekedése együtt mozog majd a munkabérekkel.Így egy friss nyugdíjasnak, aki induló nyugdíjként az aktuális átlagbér 60%-át kapja, azzal kell számolnia, hogy ellátásának színvonala húsz évvel később az akkori átlagbérnek csupán 40%-a lesz.

Ha érdekel, hogyan változtathatsz ezen, hogyan tarthatod meg nyudíjas éveidben is a megfelelő életszínvonalat, vagy akár hogyan növelheted, hívj, vagy írj e-mailt!

06-70-392-13-04 ill. 06-30-400-96-42

mezeimeister@gmail.com